Régi idők Új Párduc-a!!! Keresztesi József interjú!!!!

Ti a Beyond és a 440HZ zenekarokkal együtt szintén beletartoztok a rendszerváltás környékén, illetve a 90-es években aktívan működő gyöngyösi csapatok táborába, még ha a ti zenétek teljesen más is. Mesélnél arról, hogyan kezdtetek el anno zenélni, és milyen inspirációk hatottak akkoriban rátok?

Keresztesi József: A legfontosabb hatás kétségkívül a klasszikus punk, illetve a nyolcvanas évek magyar undergroundja volt. Mindaz, amit az egyetemes zenetörténet ma „Gyöngyösi Underground” néven tart számon, legfőképpen ebből építkezett. Hogy a többiek hogyan kezdtek el zenélni, arról nem tudok beszámolni, mert nyilván minden egyes történet más és más: akadtak köztünk autodidakták, akadtak olyanok, akik alapfokú zenei képzésben részesültek, és persze olyanok is, akik komolyabban tanultak zenét. Én pedig egyáltalán nem tudtam zenélni, és most sem tudok, leginkább a szövegeket hoztam a közös puttonyba.

Milyen korszakok jellemezték a különféle zenekarneveket (Tavaszi Vitaminhiány, A Lázadóks, Szőranya, Új Párduc), amelyeket az évek során felvonultattatok? Egyáltalán mi volt az oka a gyakori névváltoztatásoknak? Volt-e ennek köze zenei változásokhoz is?

Vágjunk rendet ebben a történetben (legalábbis én most elkezdek rendet vágni onnan, ahonnan én látom ezt az egészet, és akkor mások majd pontosíthatják később). Kezdetben volt a Kis-Nagy-Tót tengely, ők Gyöngyössolymoson, Kajzinger nagypapájának a pajtájában zenéltek, Kajzinger kolléga és Kövesdi Heni pedig odatette magát a mikrofonhoz. Ezek improvizatív zenék voltak, és annak idején maradt is utánuk pár kazetta. Ebből nőtt ki aztán ’89 körül a Vitaminhiány, immár saját számokkal. Annak a megszűnése után keletkezett ugyancsak a régi Kis-Nagy-Tót tengely mentén a feldolgozásokat játszó Macskabölcső, illetve a szintén saját dalokat játszó Víziszony (nekik is volt egy műsoros kazettájuk, annak például érdemes volna utánajárni).

A Szőranya-történet későbbi fejlemény, ez a zenekar 1994-ben alakult, A Lázadóks néven, és menet közben vette föl a Szőranya Emlékzenekar nevét. A vitaminhiányos időszakból Kis Csaba és én vettünk részt benne, a többiek az akkortájt felnövekvő ifjú titánok voltak. Tíz éven keresztül működött. 2005-ben aztán a boldogult Szőranya billentyűsével úgy határoztunk, hogy csinálunk kettesben egy szobazenekart, és feltesszük a dalokat a netre. Ebből lett aztán az Új Párduc három régi Szőranya-tag, illetve új arcok részvételével.

Egyszóval én három zenekarban vettem részt. A Tavaszi Vitaminhiány a zenét és a szövegeket tekintve is egy régebbi történet, és nincs közvetlen folytonosság közte és a Szőranya között. Mint ahogy az Új Párduc sem közvetlen folytatása a Szőranyának (nem is játszunk a koncerteken Szőranya-számokat, legföljebb különleges alkalmakkor), bár itt a nagyobb átfedésnek köszönhetően nyilván több a kapcsolódási pont.

Mennyire voltatok része a Kör egyesületnek? Lehet egyáltalán valamilyen párhuzamot vonni a két dolog között?

Abszolút. A rendszerváltás környéke egy hosszúra nyúló, két-három éven át tartó kegyelmi pillanat volt, és ezekben az években a Kör egyesület olyan eleven kultúrát igyekezett létrehozni ebben a városban, amit akkortájt mindannyian hiányoltunk, és ami megítélésem szerint mindmáig hiányzik. Ennek mindössze egy részét – bár nagyon fontos részét – alkották a zenei programok, és azon belül is a gyöngyösi zenekarok fellépései.

A 90-es évek eleje a politikai változásokról szólt. Nagyobb lett a szólásszabadság, az olyan csapatok, mint az URH, a Sziámi, a Pál Utcai Fiúk, egyre közkedveltebbé váltak társadalomkritikus szövegeikkel, szemléletükkel, és a korábban betiltott dalaikkal úgymond előjöhettek az underground pincékből. Ti mennyire mentetek bele politikába-társadalomkritikába a dalaitokkal, egyáltalán éreztetek valaha inspirációt erre, vagy inkább csak ironikus módon, kívülállóként szemléltétek a dolgokat?

A Lázadóks zenekarnév (amit az együttes egy idő után annyira idétlennek talált, hogy megváltoztattuk a jól csengő Szőranyára) pontosan ezt a furcsa helyzetet tükrözte, miszerint a lázadás anakronisztikus tevékenységgé vált. Abban a pillanatban úgy nézett ki, hogy a társadalmi tiltakozásnak azok a formái, amelyeket a klasszikus magyar underground gyakorolt, éppen érvényüket vesztették. Szabaddá vált a sajtó, fölállt a szabadon választott kormány, kinyílt a világ – és ezzel párhuzamosan elsüllyedt az underground nyolcvanas évekbeli kultúrája. Bizonyos értelemben nehezebben kiismerhetővé vált minden, amit másfajta nyelvi eszközökkel lehetett csak letapogatni. A társadalomkritika mást jelentett ’89 után, mint ’89 előtt. Nem mondom, hogy ezt abban a pillanatban világosan láttuk és világosan tudtuk, de azt hiszem, hogy világosan éreztük.

Végül mik a terveitek a zenekarral a jövőben?

Különösebb terveink sose voltak. Hosszú idő után, az év közepére összeállt egy anyag, amivel már képesek vagyunk önálló koncerteket adni, és most koncertezgetünk. Aztán persze jó volna ezeket a számokat rögzíteni és közzétenni. Ennél távolabbi célokat hiúság volna magunk elé tűzni.

Köszönöm a beszélgetést, sok sikert és boldog 2011-es esztendőt kívánok!!!!!

2 thoughts on “Régi idők Új Párduc-a!!! Keresztesi József interjú!!!!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s