Pornography, Black Celebration interjú. 1 rész

A mindkét zenekarban frontemberként funkcionáló Árpi-val Eszter beszélgetett a két csapat dolgairól.

celebration best

Milyen zenei háttérből érkeztetek? Milyen más projektjei vannak a tagoknak, amiről érdemes tudnunk?

Pornography: Nálunk a Cure szeretete természetesen adott, ám valahogy kicsit mindenki máshonnan jött, és többféle muzsikát is játszik legtöbbünk. Én Árpi az énekes gityós, például a dark- gothic rock zenéket kedvelem. Igazából ami fogós, szomorkásabb dallamokkal van ellátva, és emellett kellő súllyal is rendelkezik, netán még egyéni jelleget is hordoz magában, annak nagyrésze favorit. Játszom elég sok csapatban, ezek között akad gothic metalosabb irány, ahol billentyűs vagyok, de a legközelebb talán mégis inkább a wave-s dolgok állnak a szivemhez. Sanyi a basszerosunk, ahogy látom, inkább az olyan zenékért van oda, ahol a hangszere mindenképpen több, mint szolgai kisérő, és egyéni arculattal bir. Kinkiez néven van egy másik zenekara amely afféle kisérletezgető muzsika, ám a modernebb pop rock irányzatokba is jól beilleszthető. Zsombor a gitárosunk szintén az a korosztály, aki inkább a 80-as évek pop wave zenéit kedveli, tehát Cure, Mode, U2 és társai. Peet a billentyűsünk szinte ugyanebbe a vonalba tehető, bár ő kissé szinti poposabb világ, mint mi. A dobosunk pedig igazi zenészarc, van hogy több bandában is session-ködik.

Black Celebration: Ez a csapat is elég vegyes, ám erről aztán elmondható, hogy igazi Mode fanatikusokból álltunk össze. Ez talán nálunk a legerősebb közös nevező. Ezenkívül a vokalistánk Emke zenekara, a Black Nail Cabaret is főként elektronikus vonalban mozog, ám elég egyedi módon egészíti ki énekhangja, amit remekül ki tud használni ott, mint szóló vokalista. A gitáros Lucy eléggé kedveli az indie zenéket, még dj-zik is ilyen jellegű esteken. Peet-et meg engem pedig már a Pornography-ból is ismerhetsz.

A tehetségkutató versenyekben, mint ahogy a most 53 százalékos nézettségű Csillag születikben is, több feldolgozást is hallunk Freddie Mercurytól vagy Michael Jacksontól, és a zsűri rendre elutasítja ezeket a próbálkozásokat, mondván nincs szükség adaptációkra, egyedi hang kell a népnek. Mit gondolsz, más-e a helyzet a dark műfajban, a Cure és a DM-tribute zenekarok esetében?

Pornography: Igazából mi nem készülünk a Csillag Születikre, és azért is tudjuk függetleníteni magunkat ezektől a véleményektől, mert sokunknak van saját számokat játszó bandája is, ahol kiélheti az önkifejező dalírói vénáját. Sőt én terveznék ezeknek a csapatoknak is olyan projektjét, amely saját dalokat játszik, de ez nyilván csak közös megegyezéssel sikerülhet. Azonkívül szerintem a Cure -kevésbé ismert az általad említett előadóknál, ezért talán követője sincs annyi, főleg itt Magyarországon. Tudtommal egyelőre mi vagyunk az egyetlen Cure tribute kishazánkban. Ráadásul nálunk, aki koncertünkre jön, az eléggé tudja mit várhat ettől a formációtól, mivel elég világosan nyilvánvalóvá tesszük.

Black Celebration. Igazából nem mindenkinek cél világot megváltani. rá Mi ezt a bandát egy határozott szándékkal alakítottuk. Ez pedig a saját magunk, és a DM rajongók szórakoztatása. Ugyanakkor nekünk valahol ez egy kihívás is, mennyire tudjuk élethűen reprezentálni a dalokat úgy, hogy a közönség el is fogadja. Szóval szerintem inkább azzal van a gond, ha ezt nem a helyén kezeli valaki, és többet képzel bele, mint ami valójában.

Kétféle feldolgozás-banda létezik: a feldolgozós és a hangról hangra átadós. Ti miért azt az utat választottátok, amit?

Pornography: Mi nagyon szeretjük a Cure feelingjét, hangulatát visszaidézni, előadni. Természetesen vannak néha variációink, szeretnénk pár számot sajátosabb verzióban előadni, de az alapfeelinghez ragaszkodunk, mert az nekünk etalon valahol. Sőt még néha image-ben is szeretjük visszaadni ezt a hangulatot, mert ez a világ igenis kicsit teátrális valahol. Talán rá lehet fogni, hogy valahol színház, de ez számunkra olyan színdarab, amit nagyon élvezünk játszani.

Black Celebration: Nézd, mi már nagyon sok úgymond feldolgozást hallottunk Depeche Mode dalokból, és nagyon kevés volt, ami igazából tetszett volna, sőt a legtöbbjüknek sajnos közük nincs az eredeti feelinghez. Magyarországon már van egy másik DM tribute is, amelyik inkább arra helyezi a hangsúlyt hogy élő, úgymond rockzenei köntösbe ágyazza a Mode nótákat. Mi nagyon örülünk, hogy ők csinálják ezt, mert mi meg pont a Mode elektronikus, szintis megszólalásban rejlő gyökereire koncentrálunk. Ugyanis nekünk ez igenis egy szintizenekar, amely kisérletezett ugyan és kisérletezik is rockzenekari megszólalással, de lényegében mégiscsak elektronikus banda maradt a szemünkben. Igazából azt vesszük észre, hogy ez a megközelítés a ritkább mostanában. Inkább az van, hogy mindenki rockzenekart akar csinálni a Depeche Mode-ból, mintha a szintis múlt valami szégyenletes volna tőlük. Szerintünk ez inkább az erényük, és a sokszínűségük, hangzásbeli változásaik talán legnagyobb mozgatórugója.

dark

Folytatás holnap!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s